A VMPSZ Sárvári Tagintézményében 14 szakalkalmazott 5 területet lát el: szakértői tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédia, gyógytestnevelés, korai fejlesztés és gondozás. Lelkes és szakmailag jól felkészült csapatunk számára az a legfontosabb, hogy a hozzánk forduló családok, gyerekek, a gyermekkel, tanulókkal foglalkozó szakemberek problémáinak megoldásában segítséget nyújtsunk, a gyerekek, tanulók személyiségfejlődése a lehető legharmonikusabb legyen. Ezt a többféle területen, változatos, korszerű módszerekkel, kliensközpontú terápiákkal próbáljuk elérni.

 

Bemutatjuk feladatainkat:

Szakértői tevékenység

A szakértői bizottsági tevékenységhez tartozó feladatok ellátása kiemelt szerepet tölt be Intézményünk életében.

Célja, feladata a beilleszkedési, magatartási nehézségek komplex - pszichológiai, gyógypedagógiai - vizsgálata, diagnosztizálása, fejlesztési javaslat kidolgozása, 3 éves kortól, addig az életkorig, amíg a tanuló nappali rendszerű középiskolai tanulmányait folytatja. A vizsgálat a szülő kérésére, illetve óvoda, iskola javaslatára történhet. Amennyiben felmerül a sajátos nevelési igény, - tanulási, magatartási zavar körvonalazódik - további vizsgálatra van szükség. Ebben az esetben a vizsgálati dokumentációt továbbítjuk a VMPSZ Megyei Szakértői Bizottságának, ahol a gyermek, tanuló megkapja a pontos diagnózist, és a részletes javaslatot a fejlesztésre vonatkozóan.

 

A pszichológiai vizsgálat legtöbb esetben intelligenciatesztek segítségével ellenőrzi, hogy a gyermek intellektuális képességei megfelelnek-e az adott életkorban elvárhatónak, illetve probléma esetén feltérképezi, hogy mely területeken lehet elmaradás, vagy hiányosság. Ennek a folyamatnak során olyan, a pszichológiai tudományterületén belül kifejlesztett és kipróbált, a szakszolgálati protokollban előírt, megbízható teszteket alkalmazunk, mint a Raven teszt felnőtt és gyermek változata, a Cattel, SON, Woodcock Johnson és a WISC-IV komplex intelligenciavizsgáló eljárások.

Magatartási problémák esetén személyiségvizsgáló eszközök állnak rendelkezésünkre a feltárás folyamatában.  Amennyiben a pszichológiai vizsgálat során felmerül ennek szükségessége, Intézményünkben biztosítjuk a lehetőséget a gyermekek komplex pszichodiagnosztikai vizsgálatára és a terápiás segítségnyújtásra is. A pszichológus az az iskolába lépéshez szükséges fejlettség vizsgálatában is részt vesz.

 

A gyógypedagógiai vizsgálat felöleli az az olvasás-írás-számolás vizsgálatokat, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség vizsgálatát, illetve kiegészítő vizsgálatokat. (Figyelem, mozgás, vizuomotoros koordináció, beszédészlelés, beszédmegértés, általános ismeretek, testséma, időbeli,-térbeli tájékozódás, irányok differenciálásának vizsgálata.) Szükség esetén logopédiai vizsgálattal egészül ki a gyógypedagógiai vizsgálat.

A vizsgálat az alkalmazott tesztektől függően nagyjából kétszer egy-másfél órát vesz igénybe, a gyermek és a szülők pedig a legtöbb esetben a rögtön a vizsgálat végén visszajelzést kaphatnak az eredményekről és a további teendőkről. Előfordulhat, hogy a vizsgálatot nem sikerül befejeznünk a rendelkezésre álló idő alatt és arra egy további alkalmat is igénybe kell vennünk, hiszen az egyes tesztek felvételi ideje jelentősen különbözhet az egyes gyermekek esetében.

Amennyiben a vizsgálat a szakértői bizottsági tevékenység keretein belül történik, feltétlenül szükséges a gyermek oktatási intézménye (bölcsőde, óvoda, iskola) eljuttassa részünkre a 15/2013 EMMI Rendelet 1. mellékletét (Szakértői vélemény iránti kérelem), valamint a 4. mellékletet (Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére).

Ezek a dokumentumok olyan fontos információkkal látnak el minket a gyermek fejlődési ütemével, szocio-emocionális készségeivel és problémáival kapcsolatosan, amelyekre munkánk során mindenképpen szükségünk van. Megtalálhatóak a Dokumentum fül alatt.

A vizsgálati dokumentáció elkészítéséhez és tárolásához szükségünk van továbbá a gyermek oktatási azonosító számára, ami a diákigazolványon, illetve óvoda, iskola nyilvántartásában szerepel.

A vizsgálóeljárás során kollégáink a legjobb tudásukkal és emberi képességeikkel azon vannak, hogy a találkozás ne járjon túlontúl nagy megterheléssel, vagy szorongással a gyermek számára. Ennek érdekében törekszünk a bizalmi légkör megteremtésére és a nyugodt, kényelmes és oldott atmoszféra kialakítására a tesztek felvétele előtt.

 

Készítette: Barbalics Andrea, Németh Dániel

 

Nevelési tanácsadás

15/2013 EMMI Rendelet 24. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nevelési tanácsadás feladata:

a)36 a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása,

b) az Intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja,

c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakértői vélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére,

d) a prevenciós tevékenység keretében

da) együttműködik a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés intervenciót biztosíthat,

db) az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából - a szülő előzetes hozzájárulásával - szűrést végezhet.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását.

(3) A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében

a) folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai, gyógypedagógiai-pedagógiai vizsgálatot, valamint gondozást végez,

b) terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára,

c) a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli,

d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.

 

 

 

Intézményünkben igénybe vehető terápiák:

Ha a szülő úgy látja, hogy olyan problémák merültek fel a tanulás, vagy a viselkedés terén, amivel nem tudnak megküzdeni, és segítséget szeretnének kérni, azt a nevelési tanácsadás keretében igénybe vehetik, előzetes egyeztetés után. Ehhez nem szükséges az iskola, óvoda javaslata.

Gyógypedagógiai fejlesztés keretében igénybe vehető terápiák:

Mozgásfejlesztés

Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására (Kulcsár Mihályné: Delacato módszere alapján)

„A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, hiszen a gyermek mozgásának fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Éppen ezért ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé (pl. túl korán feláll, vagy jár a gyermek), akkor az ehhez kapcsolódó érzékelő és irányító központok sem fejlődnek megfelelően. Ez pedig tanulási és viselkedési problémákhoz vezethet.” (www.orokmozgo.hu)

A terápiát egy vizsgálat előz meg, ami alapján összeállítjuk a mozgásanyagot, amit otthon rendszeresen, lehetőleg naponta kell gyakorolni. Havonta kerül sor egy találkozóra, amikor megnézzük, milyen mértékben sikerült a mozgássort begyakorolni, majd megtanuljuk az új feladatsort. Tanulási, magatartási problémák kezelésében hatékony terápia.

A fent említett speciális mozgásterápia mellett általános gyógypedagógiai mozgásfejlesztést kaphatnak a gyerekek. Fejlesztő szobánk különböző tornaeszközökkel, mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelt. Szép környezetben, jó hangulatú foglalkozásokon olyan mozgásos élményeket szerezhetnek klienseink, amelynek segítségével - a nagymozgások ügyesedése mellett - fejlődhetnek a figyelem, szociális készségek, verbális képességek, és egyéb részképességek terén.

 

Beszédészlelés, beszédmegértés terápiája

Leírása a következő fejezetben szerepel.

 

Sindelar terápia

A terápia során a tanuláshoz szükséges részképességeket - észlelés, figyelem, memória, szerialitás, téri orientáció, intermodalitás - fejlesztjük, ezzel megelőzve a súlyosabb problémákat. A terápia során a szülő-gyerek-gyógypedagógus aktív együttműködésére van szükség.

 

Komplex fejlesztés óvodás korúaknak, az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérése érdekében

A fejlesztés területei:

·         szociobilitás, adaptív viselkedés

·         motorikus képességek (nagymozgások, finommotorika)

·         verbális képességek

·         kognitív képességek

Az óvodáskorban nyújtott adekvát fejlesztés a prevenció fontos eleme, mert az időben elkezdett terápia megelőzheti az esetlegesen kialakulható tanulási, magatartási nehézségeket. A fejlesztés során játékos, mozgásos keretek között fejlődnek a részképességek, tudatosan irányítva, megtervezve.

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az iskolakezdés időpontjának helyes kiválasztása egy nagyon fontos, a további iskolai pályafutásra, és személyiségfejlődésre kiható döntés.

Tanulási nehézségek korrekciója

Olvasás, -írásproblémák kezelése

Ahhoz, hogy a gyermek, tanuló jól tudjon teljesíteni az iskolában az olvasás, és íráskészségnek a megfelelő szinten kell lennie. Azaz, hogy folyamatosan, kifejezően tudjon olvasni, és az olvasottakat meg is értse. Az írásnál elvárható az áttekinthető, olvasható külalak, pontos betűalakítás, betűkapcsolás, sorközben való tájékozódni tudás. Valamint a nyelvtani szabályok alkalmazása, megfelelő szintű helyesírási készség birtoklása.

 

Javasolt fejlesztőkönyvek, munkafüzetek:

- Fehérné Kovács Zsuzsa-Mácsainé Hajós Katalin-Szebényiné Nagy Éva: Együtt lenni jó…          Mozgás,-ritmusérzék-és beszédfejlesztő feladatgyűjtemény 3-7 éves gyerekeknek

- Dr Gósy Mária: A beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése iskolásoknak, szülők számára

- Gósy Mária-Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok

- Németh Lászlóné-Seregély Istvánné: Olvasom és értem Szövegértés 9-10 éveseknek

- Gergényiné-Dr Szamosiné: Szövegértelmezési gyakorlatok alsósoknak

                                               Gyakorló feladatok diszgráfiás, diszlexiás gyerekeknek

- Tivadar Andorné: Hallgatom, olvasom… értem?! A szövegértés fejlesztése kisiskoláskorban

- Gósy-Laczkó:Varázsló

- Általános iskolai gyakorlófüzetek Olvasás és szövegértés (osztályfokonként - Totem kiadó)

- Kovács Györgyné – Torda Ágnes: Folytassuk! Mondd ki, írd le, törd a fejed!

- Gránitzné-Ligetfalviné: Gyakoroljuk a helyesírást (különböző osztályfok)

- Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni

                             Játékház

                             Játékvár

                             Játékváros

                             Játékvilág (olvasókönyv, munkafüzet)

- Szebben akarok írni

- Pinczésné Dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok

- Kárpáti-Tasnádyné-Vajda: Betűről betűre 1-7. (olvasásfejlesztő füzetek)

- Nebuló 1-4.

-Székely Balázsné: (R)észképességek I.II.

-Tarnai Klára: Betűsuli I.II.

- Játékosan…(Játékgyűjtemény a részképességek fejlesztéséhez)

- Gyakorlóanyag diszlexiás gyermekek részére I.-II.-III.

- Hajnal Anikó – Szabóné D. Mária: Meg tudom csinálni!

- Lexi könyvek

- Ványiné-Schwalmné: Írd füllel

- Mackógyógytorna kötetei

- Pappné Gazdag Zsuzsa: Egyensúlyozás

- Vannay Aladárné: Gondolkodj és írj

 

Fejlesztőjátékok

Figyelem, emlékezet, szókincs:

Antivírus Smart Games, Anaconda Smart Games, ABC Dring szókincsfejlesztő, SET kártyajáték, 7 csoda társasjáték, sakk, Tick-tack bumm…, Halli Galli, Figurix, memória játékok, Betűbirodalom/szópárbaj, IQ játék gyerekeknek

Térlátás

Flex puzzle, Rubik kígyó, Tangram, bűvös kocka, építőjátékok

Finommotorika, szem-kéz koordináció

Pötyi kirakó, Mozaik kirakó, betűtorony

Finommotorika

toronyépítő, ördöglakat, láncfűző, Kipp kopp kalapács, fémépítők, Jáva építőjátékok, Logico, Marokkó, Goki egyensúlyozó krokodil, Intelligens gyurma, puzzle, színezők

Mozgásfejlesztő

Végtelen hurok háromdimenziós golyóvezető, egyensúlyozó korong golyóval, ugrálókötél, ördögbot, tölcsér, Ayres eszközök, egyensúlyozó pad, elefánttalp, roller, (gör)korcsolya, hinta, bicikli, trampolin, létra, csúszda, füles labda, fittlabda

Hasznos linkek:

egyszervolt.hu

meseliget.hu

mahjongjátékok

 

 

Figyelem/koncentráció fejlesztése

Ha a gyermek, tanuló nem rendelkezik a megfelelő figyelmi szinttel, nem tud tartósan koncentrálni, könnyen terelődik a figyelme, problémái lesznek a tanulás terén, nem tud jól teljesíteni. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk ennek a területnek a fejlesztésére. Ajánljuk a szülők, pedagógusok figyelmébe Torda Ágnes figyelemfejlesztő programját. ofi.hu/figyelemfejleszto-program oldalon megtalálható.

Készítette: Barbalics Andrea

 

Számolási készségek fejlesztése

A fejlesztés három egymásra épülő, egymásra oda - vissza ható elemből épül fel. A fejlesztés során a számolással kapcsolatos területek feltérképezése, a meglévő – nem azonos az osztályfokán való ismerethalmaznak – ismeretekre építés. Két dolog fontos, egyrészt a tanulóval elérni azt, hogy a matematika ne egy számára megtanulhatatlan tantárgynak tűnjék, másrészt a számokkal tudjon - lépésről – lépésre haladva – az alapműveletek körében magabiztosan számolni. Különösen az inverz műveletek (szorzás, osztás) műveletvégzés lépéseinek ismereti, logikai síkon való elmélyítése, rögzítése. A szöveges feladatokat tudja értelmezni, az adatokat megfelelően kiemelni, csoportosítani, a megoldás menetét felállítani, levezetni. Térbeli gondolkodásának fejlesztése a geometriai feladatok leképezéséhez. A fejlesztésre szervesen épül a felzárkóztatás, ahol az osztályfokának megfelelő ismeretek követése, magasabb szintű matematikai gondolkodásának, figyelmének fejlesztése. A harmadik fázis a szinten tartó fejlesztés, a korábbi és jelenlegi ismereteinek szerves egységbe vonásával. A fejlesztő folyamatban a legfontosabb, hogy ne a negatívumokat, hanem a legkisebb pozitív eredményt is emeljük ki, biztatást adva, hogy képes megbirkózni a feladattal.

 

Tanulásmódszertan

Munkánk során sokszor halljuk a szülőktől, hogy milyen sok időt tölt a gyermekük a tanulással, azonban az iskolában a számonkérésnél gyengén szerepel. Igen. Nem mindegy, hogy hogyan tanulunk. A tanulásmódszertan ebben nyújt segítséget. A tanulást ugyanis meg kell tanulni. Nem mindegy, hogy milyenek a külső és belső feltételek, hogy milyen sorrendben vesszük kezünkbe a tankönyveket, és még sorolhatnám tovább. Számtalan összetevője van a tanulásmódszertan kérdéskörének. Ez a pár mondat csak „ízelítő” ahhoz, hogy felkeltsük azoknak a tanulóknak, szülőknek figyelmét, akik szeretnék, hogy kevesebb energiával jobb eredményt érhessenek el az iskolai számonkérésnél.

Készítette: Gerencsér Lajos

 

Pszichológiai ellátás keretében: vizsgálat és terápia

- Pszichodiagnosztika: iskolában és otthon észlelhető magatartási- és beilleszkedési problémák okainak feltárása és kezelése.

- Szülőkonzultáció, tanácsadás, alapvető nevelési elvek megbeszélése

- Szorongás alapú tünetek kezelése (szobatisztasággal kapcsolatos problémák, étkezési zavarok, tic, alvásproblémák, hangulati labilitás)

- Iskolai teljesítménnyel összefüggő problémák kezelése: alulteljesítés, teljesítményszorongás, motiválatlanság 

- Testvérféltékenység

- Normatív életkori, fejlődéssel összefüggő krízisek kezelése, a személyiség optimális fejlődésének támogatása

- Előadások, foglalkozások tartása iskolákban prevenciós céllal

- Együttműködés a gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel (logopédus, gyógypedagógus, tanár, óvodapedagógus, családgondozó)

- Pszichoedukáció: a pszichológiai munka, tevékenység népszerűsítése előadások, és csoportfoglalkozások által

Készítette: Némethné Csáki Helga Katalin

 

Logopédia

13/2015 EMMI Rendelet 25. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson.

Logopédusaink a következő terápiákat alkalmazzák:

 

Beszédészlelés és beszédmegértés terápiája

 

Az olvasás elsajátításának, a tanulásnak az alapja az életkornak megfelelően elsajátított anyanyelv. Ez magába foglalja a tiszta érthető, nyelvtanilag helyes beszéd kialakulását, a gyermek által hallott beszéd életkornak megfelelő szintű feldolgozását. A beszédészlelés, beszédmegértés folyamata is idetartozik. A kettő azonban nem azonos egymással.

 

Beszédészlelés:

Beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi, hogy a gyermek a beszédhangokat, beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen és képes legyen azokat az elhangzásnak megfelelő sorrendben megismételni.

 

Beszédmegértés:

A beszédmegértés az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok, szöveg jelentéstartalmának megértése.

 

Beszédészlelési zavarra utaló tünetek:

-        a gyermek későn kezd beszélni, lassú a beszédfejlődése

-        beszédhibás

-        felnőtt számára úgy tűnik, mintha nem figyelne

-        gyakran visszakérdez

-        félrehall szavakat

-        nehezen vagy nem tud beszédhangokat megkülönböztetni

-        nehezen tanul meg mondókákat, verseket

-        feladatok megoldásában bizonytalan

-        szegényes a szókincse

-        kialakulatlan a kézdominanciája, rossz a téri tájékozódása

 

Beszédmegértési nehézségre utaló tünetek:

-        nehezen érti meg a kapott feladatokat

-        nem szeret mesét hallgatni

-        a hallott mesét nem tudja felidézni, annak lényegét kiemelni, a mesével kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszolni

-        nyelvtani toldalékok használatában bizonytalan

 

Javaslatok az otthoni fejlesztéshez:

-        beszélgetés

-        mozgással kísért mondókák, versek tanulása

-        mesehallgatás, beszélgetés a hallott meséről

 

Könyv ajánlat szülőknek:

Szabó Borbála: Mozdulj rá!

Dr. Gósy Mária-Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával

Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak

Dr. Gósy Mária: A  beszédmegértés és a beszédészlelés fejlesztése (szóban és írásban) iskolásoknak

Tamás E.-Rajné Pásztor V.-Németh B.-Gulyás G.: MEGÉRT/Ő?

 

Készítette: Takács Katalin

 

Dadogás terápiája

 

A dadogás összetett jelenség, a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik, egyidejűleg érinti a légzést, az egész testet. A beszélő megismétli a szavak kezdőhangját, vagy szótagját, megnyújtja a hangadást. A fellépő indulási görcs késlelteti a megszólalást. A dadogó gyermek légzése egyenetlen, egész testével segíti a hangképzést.

 

Kezdődő dadogás tünetei:

-        gyakoribbak lesznek a hangismétlések, mint a szótag-vagy szóismétlések

-        többszöröződnek a szóeleji ismétlések

-        egyes hangok megnyújtása hosszabb lesz

-        izomfeszülés mutatkozik az ismétléseknél

-        megjelenik a légzési rendellenesség

-        a gyermek elveszíti beszédkedvét

-        általános visszahúzódás tapasztalható, a gyermek kerüli a beszédhelyzeteket

 

3-4 éves kor a beszéd fejlődésnek intenzív szakasza, ilyenkor előfordulhatnak megakadások, ismétlések, mert a gyermek nem talál elég gyorsan szavakat élményeinek, gondolatainak kifejezésére. Különösen akkor fordul elő, ha a gyermek izgatott és gyorsan akar elmondani valamit. Ez nem valódi dadogás, hanem úgy nevezett, „nem folyamatos” beszéd, ami 3-6 hónap alatt rendeződik, ha a gyermek környezete megfelelően reagál rá.

Mit tegyen a szülő?

-        Ne mondja a gyermekének, hogy dadog! Mimikája, gesztusa sem árulkodhat aggódásáról.

-        Ne javítsa a gyerek beszédét!

-        Ha a gyermek ismétel vagy megakad, ismételje el a gyerek mondatát kicsit másképpen a tartalomra figyelve.

-        Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem fizikailag!

-        Nyugodtan, dallamosan beszéljenek a gyerekhez!

-        Bábozzanak sokat, mert a bábozáskor felszínre kerülnek a félelmek, szorongások, és ilyenkor nem ő beszél, hanem a báb.

-        Énekeljenek sokat, ez oldja a feszültséget.

-        Mondjanak sok ritmikus mondókát, verset. Tapsoljanak hozzá vagy kapcsolják össze mozgással.

-        Nézegessenek együtt könyveket.

-        Ha a tünetek hat hónapnál is tovább fennállnak, forduljanak szakemberhez.

A valódi dadogás az esetek többségében 7-8 éves kor előtt kezdődik, többnyire egybeesik az iskolakezdéssel.

Szakember által vezetett terápiát igényel, amelynek során általában a logopédus és a pszichológus együttes munkájára van szükség.

 

Könyv ajánlat:

Klaniczay Sára A gyermekkori dadogásról

Schmidtné Balás Eszter: Képes könyv a dadogásról és más dolgokról

Dr. Lajos Péter: A dadogásról mindenkinek

 

Forrás:

Mérei Vera-Vinczéné Bíró Etelka: Dadogás I.

Dr. Illyés Sándor: Gyógypedagógiai alapismeretek

 

Készítette: Takács Katalin

 

Diszfónia terápiája

A diszfónia hangképzési zavar, amelyre kóros beszédzönge jellemző. A hang tisztasága zavart szenved a gége és a hangszalagok elégtelen működése következtében.

Hiperfunkcionális diszfónia esetében hangadáskor az izomtónus rendkívül feszes, görcsös, erőltetett, melynek következtében a hang préseltté, rekedtté válik.

Hipofunkcionális diszfóniára levegős, erőtlen hang jellemző.  A túl sok levegő következtében nem zárnak megfelelően a hangszalagok, tehát a hangrés záródása elégtelen.

A gyermekkori hangképzési zavarok többségének hátterében pszichés okok állnak, ekkor pszichogén diszfóniáról beszélünk.

Az óvodás és a kisiskolás gyermek hangja tisztán csengő, így már ezen életszakaszokban is megfigyelhetőek a diszfóniára jellemző tünetek, amelyek a következők:

  • Hangszín, hangminőség fátyolos, vagy tartósan rekedt, vagy túl éles.
  • Hangfekvés feltűnően mélyebb vagy magasabb az átlagosnál.
  • Hangindítás kemény.
  • Hangtartás megrövidült, vagy a tartott hang megtörik, megcsúszik.
  • A beszéd és légzés során görcsös izomfeszülés tapasztalható. A feszülés a nyakról kiterjedhet a gégére, a garatra, a lágyszájpadra, a légző- és a hasizmokra.

A kezeletlen gyermekkori diszfónia felnőttkorra hipofunkciós hangot eredményez, mivel a hangszalagok az állandó feszítéstől elfáradnak, így a hang levegős, suttogó lesz. A diszfónia javítása, korrigálása foniátriai, logopédusi kompetencia. Logopédiai terápia esetén elengedhetetlen az előzetes részletes foniátriai vizsgálat, illetve a terápia során a folyamatos

foniátriai-gégészeti kontroll.

A terápia célja, az egyéni beszédhang kialakítása, amely zavartalanul épül be a folyamatos, spontán hangos beszédbe. A terápiás feladatok a következők:

 

  • A hangadás funkciójának foniátriai kivizsgálása
  • Egyéni kezelési terv összeállítása
  • Az optimális hangadási légzés kialakítása
  • A test egészére kiterjedő laza izomtónus kialakítása
  • A hangszalagrezgés finom megindítása
  • Az egyénre jellemző alaphang és hangfekvés kialakítása

 

A terápia intenzitását a diszfónia súlyossága határozza meg. A diszfónia javítását segítik a megszokott logopédiai terápiás eszközök, ezen kívül hangkeltő játékok, hangszerek használata is szükségessé válhat.

(Dr. Salné Lengyel Mária: Logopédia (2004)) 

 

Ajánlott irodalom:

Jancsóné Aranyossy E.: A gyermekkori dysphonia és kezelése. Medicina Kiadó, Budapest, 1999.

Balázs B.: Útmutató és hangkazetta a gyermekkori diszfónia kezeléséhez. Logopressz, Budapest, 1992.

Készítette: Kremán Fanni

 

Megkésett beszédfejlődés terápiája

Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha a gyermek beszéd- és nyelvi fejlődése a megszokott utat járja végig, de az átlagosnál lassabban. Még 3 éves kor tájékán sem indul meg a folyamatos beszéd. Hátterében a központi idegrendszer érési folyamatának késése; veleszületett hajlam, családi örökletesség; enyhe hallásveszteség (25-30 dB alatt); és kedvezőtlen pszichoszociális hatások húzódhatnak meg.

Fő jellemzője, hogy a beszéd befogadó és produktív oldala ellentmondásban áll. A gyermek biztosan észleli és érti anyanyelve hangjait, szavait és mondatait. A verbális eszközökkel jól irányítható: a felé intézett kéréseket, felszólításokat eredményesen végrehajtja. De a beszéd létrehozása zavart szenved, ami általános pöszeség tüneteiben, szótalálási és mondatalkotási nehézségben, valamint nyelvtani hibázásokban fejeződik ki.

A lassabb beszédfejlődési ütem ellenére a gyermek jó nyelvi stratégiával rendelkezik, így a speciális logopédiai terápia hatására nő beszédkedve, gazdagodik nyelvi kifejező-tára és elkezdi felépíteni anyanyelve szabályrendszerét. A komplex beszédfejlesztés magába foglalja a beszédszervek ügyesítését, a játékos hangutánzásokat és a szókincs bővítését. A tanítás során használt eszközök: kesztyű- és ujjbábok, műanyag állatfigurák, kisház és bútorai, öltöztető babák, képkártyák, zajkeltő tárgyak, hangszerek, nyomda, ceruzák, filctollak…

A terápia hozzásegíti a gyermeket, hogy az iskolába lépve a tünetek rendeződjenek és további életpályája képességeinek megfelelően alakuljon.

 

Mit tehet a szülő? Hogyan tudja gyermeke beszédét eredményesen alakítani?

·         Adjon kedvet a beszédhez, teremtsen minél több közös, vidám hangulatú kommunikációs helyzetet!

·         Érdeklődve figyelje már az első hangadásokat, sírást, gőgicsélést és gagyogást is! Ami pedig a legfontosabb, hogy mindig reagáljon, válaszoljon ezekre a verbális jelezésekre!

·         A megszokottnál kicsit lassabb tempóban, szép kiejtéssel beszéljen!

·         Miközben beszél, gyermeke lássa szájmozgását, tekintetük találkozzon!

·         Türelmes hallgatója legyen gyermekének, érdeklődéssel bátorítsa őt a közlésekre, serkentse beszédkedvét!

·         Meséljen, daloljon neki vagy verseljenek, faragjanak közösen rímeket, de a meséskönyvek nézegetése, a diavetítés is remek szórakozás!

 

Könyvajánló:

Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó….. Logopédiai Kiadó Bp., 2006.

Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni 1. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2014.

Első képeskönyvem az állatokról, Első szavaim, Bartos Erika: Anna és Peti sorozata

 

Készítette: Horváth Mária

 

Az írás, olvasás, szövegértés zavarának kezelése és megelőzése az iskolában

 

Az írás, olvasás és a szövegértés zavara a tanulási zavarok körébe tartozik. Az írászavar (diszgráfia) az írás- és a helyesírás készségének zavara.

A diszlexia súlyos olvasási zavar. Meixner Ildikó szerint az olvasászavar, vagyis „a diszlexia viszonyfogalom: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos elvárások (pl. a gyermek adottságai), az olvasás-írás tanítására szánt idő és a gyakorlási mennyiség, valamint az eredmény között.” (Meixner, 2012, p:3)

A szövegértés a beszédmegértés legmagasabb szintje, melynek során a hallott közlés megértésének következtében az emlékezetben korábban tárolt információk aktiválása is megtörténik. A szövegértés alapja, hogy a gyermek jól értse a szóban elhangzó beszédet. Ha a gyermek nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és a szöveg tartalmára, a szövegértés zavaráról beszélünk.

Az írászavarra jellemző a rendezetlen, görcsös, hibás, nehezen olvasható írás, a szabálytalan

betűalakítás. Eltérés mutatkozhat az írott anyag tartalmában (betűcsere, -helyettesítés, -kihagyás, sorrendcserék és jelentésváltoztatás), valamint a helyesírás területén (nyelvtani szabályok alkalmazása).

Olvasászavar esetében elmaradás tapasztalható a tanuló osztályfoka alapján elvárt olvasási sebességtől, technikától. Eltérés figyelhető meg az olvasandó anyag tartalmától. Továbbá elégtelen szövegértés jellemzi.

Az olvasás-, írászavar kezelése logopédiai kompetenciát igényel. A terápia célja a tanuló intellektusának és osztályfokának megfelelő olvasás, írás jártasságának, készségének kialakítása, valamint az olvasott szöveg pontos megértéséhez szükséges készség fejlesztése. Szükséges az írásbeli közlés helyességének, valamint a tanuló kifejezőképességének fejlesztése is. További feladat a zavarra épülő másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése, illetve meglétük esetén azok csökkentése. A terápiás feladatok közé tartoznak:

  • Testséma, laterális dominancia kialakítás
  • Téri tájékozódás, térbeli viszonyokat kifejező fogalmak megismerése, alkalmazása
  • Grafomotoros készséget fejlesztő gyakorlatok
  • Hallási, látási, verbális figyelem-, emlékezet- és percepciófejlesztés
  • Beszédhangok és betűk társítása, tudatosítása, a hallási, látási és mozgásos érzékelési elemek összekapcsolása
  • Az olvasás/írás iránti motiváció felkeltése és szinten tartása, az olvasás és írás megtanulásához szükséges képességek fejlesztése
  • A betűk, valamint az összeolvasás megtanítása
  • Az olvasott szövegek megértésének fejlesztése
  • Betűk, szavak, mondatok, szövegek írása, a helyesírási szabályok alkalmazása
  • Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése
  • A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése
  • Az olvasás, írás alkalmazása a kommunikáció és az ismeretszerzés folyamatában

A fejlesztés intenzitását a tanulási zavar fajtája és súlyossága határozza meg. Eszközigényét sokszínűség jellemzi, például: tárgyak, tárgysorozatok, képek, képsorozatok, betű-, szótag-, szótáblák.

(Dr. Salné Lengyel Mária: Logopédia (2004)) 

Ajánlott irodalom:

Csabay Katalin: Lexi Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni Ványi Ágnes: Írd füllel!Ványi Ágnes: Mi? Mi

 

Készítette: Kremán Fanni

 

Óvodai diszlexia-prevenció

A jelenségkör meghatározása Meixner Ildikó máig klasszikusnak számító definíciója szerint a következő: „A diszlexia viszonyfogalom: diszharmónia a gyerekkel szembeni jogos elvárások, az olvasás–írás tanítására szánt idő és a gyakorlási mennyiség, valamint az eredmény között.”

Látható, hogy a tünetek kétséget kizáróan az iskolai olvasás és írástanulás azon szakaszában jelentkeznek, amikor a tanuló túllépett az elsajátítás és begyakorlás fázisán. Ennek ellenére, bizonyos részfunkciók zavart működése már nagycsoportos korban jelzésértékkel bír. Ezek korai felismerése és azonosítása a logopédus diagnosztikai tevékenységének releváns eleme.

Diszlexia-veszélyeztetettség jelei óvodáskorban:

  • motoros ügyetlenség, a nagy- és finommozgások koordinálatlansága;
  • iránytájékozódási és sorban haladási problémák;
  • megkésett beszédfejlődés vagy elhúzódó pöszeség maradványtünetei;
  • szűk szókincs, grammatikai tévesztések, beszédmegértési zavarok;
  • nehezen tanul meg verseket, nem köti le figyelmét a hallott mese vagy történet;
  • hallási észlelés és hang-megkülönböztetés nehézségei, rossz ritmusérzék;
  • a formák állandóságának és a sorozatalkotás képességének kialakulatlansága.

Általában tapasztalható még ezeknél a gyermekeknél viselkedésbeli probléma, gyenge feladattudat, szórt figyelemkoncentráció valamint a kellő motiváció és elmélyülés hiánya.

Örökletesség, továbbá a beszédközpont szervi vagy funkcionális sérülése állhat az okok között, mely a látási, hallási ingerek feldolgozásának zavarában jelentkezik.

Diszlexia-prevencióban azok a 6. életévüket betöltött óvodás gyermekek részesülnek, akiknél a részletes logopédiai vizsgálat és az előrejelző gyorsteszt (DPT/I.) a diszlexia-gyanújeleit több terület együttes érintettségében láttatja. Fontos kritérium, hogy kezelendő hangzóhibájuk már nincs.

A terápia meghatározó részét képezi a készségfejlesztés: a téri tájékozódás tudatosítása orientációs gyakorlatokkal, a hallási figyelem és ritmusérzék alakítása, szókincsbővítés, grammatikai fejlesztés, az emlékezeti működés erősítése, játékos írás-előkészítő gyakorlatok.

Az időben megkezdett terápia hatására eredményesebbé tehető a beiskolázás, megelőzhetőek az iskolai kudarcok, de folyamatos fejlesztésük továbbra is elengedhetetlen.

 

Könyvajánló:

Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

Színezd ki.. és rajzolj te is - Íráskészséget fejlesztő feladatlap-gyűjtemény Göncöl Kiadó, 2012.

Fehérné – Mácsainé - Szebényiné: Együtt lenni jó... Logopédiai Kiadó, 2006.

 

Készítette: Horváth Mária

 

Gyógytestnevelés

13/2015 EMMI Rendelet 28. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

A gyógytestnevelés az a tudományág, amely a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Határtudomány, mert módszereit, eszközeit tekintve a testnevelés tudományhoz, célját, javallatait, ellenjavallatait tekintve az orvostudományhoz tartozik. A gyógyítás és a testnevelés közös érintkezési területen alakul ki és fejlődik. A gyógytestnevelés feladata, hogy hozzájáruljon a szerzett, vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, gyógyításához, rehabilitációjához. A gyógytestnevelés célja az egészség helyreállítása, szinten tartása, rehabilitációja, korrigálása, a testi képességek fejlesztése, a mozgásműveltség fejlesztése, a mozgásigény kialakítása.

Az iskolai gyógytestnevelés egy önálló tantárgy, ahol a tanulók differenciált képességfejlesztése folyik mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolaorvos gyógytestnevelésre utal. A diákok adatait, mulasztásait és érdemjegyeit a gyógytestnevelési naplóban kell rögzíteni. Az órák anyaga és időpontja is itt található, sőt már az INYR rendszerben is megtekinthető. Házi feladat gyakorlatot havonta kapnak a tanulók betegségtípusuknak megfelelően, amely a hónap végén számonkérésre kerül. Az egyéni gyakorlatok betanítása után a gyermekek már otthon is önállóan végezhetik a korrekciót.

A szülők közreműködése elengedhetetlen, mert az otthoni gyakorlatok végzését csak ők tudják kontrollálni. Fel szeretnénk hívni a szülők figyelmét arra, ha lehetőség van az intézményben gyógytestnevelésre, akkor éljenek a lehetőséggel, és vegyék igénybe gyermekeik számára. Mivel a kezdődő mozgásszervi elváltozások arányának növekedése jól látható, nyilvánvaló hogy a korrekcióban és a prevencióban felelőssége van minden szülőnek és testneveléssel foglalkozó pedagógusnak.

Készítette: Csider Zsoltné

 

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás

15/2013(II.26.) EMMI rendelet: (1) Az Nkt.18.§ (2) bekezdés (a.) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciájának erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.

A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei: a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

Célcsoportok: Azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai módszerrel mérve jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több területen az alábbiak közül: mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, hallás, látás, kommunikáció, beszédfejlődés, szociális, viselkedésbeli eltérés; a fejlődési rizikóval született gyermekek; a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek; a pszichés fejlődés szempontjából veszélyeztetett gyermekek; kiemelten tehetséges gyermekek.

Hogyan vehető igénybe?

(2)A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermekek szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a gyermek-neurológiai szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.  A Megyei Szakértői Bizottság felé szükséges benyújtani: 15/2013 EMMI Rendelet 1. mellékletét (Szakértői vélemény iránti kérelem), a gyermek kiskönyvének másolatát, kórházi zárójelentéseket, védőnő vizsgálati dokumentumait, a problémával kapcsolatos összes orvosi diagnózist, amennyiben rendelkezésükre áll, gyermekneurológus szakvéleményét.

(4) Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. Amennyiben a 3 év alatti gyermek nem szorul korai fejlesztésre, de megsegítése mégis indokolt, akkor a nevelési tanácsadás keretében látjuk el.

Az időkeretet a megyei szakértői bizottság állapítja meg, és azt a fejlesztést ellátó szakember csak az ő írásbeli engedélyükkel módosíthatja.

Előírt óraszámok: 4§(5) ,,A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb 6 gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.”4§(6) ,,A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési foglalkozások időkerete 0-3 éves kor között legalább heti 1, legfeljebb heti 4 óra, 3-5 éves kor között legalább heti 2, legfeljebb heti 5 óra.

A gyógypedagógiai fejlesztés tartalma: A gyógypedagógus által végzett, a gyermek fejlettségi szintjét figyelembevevő, a legközelebbi fejlődési szakasz elérését támogató fejlesztési forma, mely a gyermek játékára, tevékenységére, viselkedésére, kommunikációjára, a szülői funkciók és a családi élet segítésére irányul.

Fejlesztési területek: aktív hely-helyzetváltoztató mozgások kialakítása és fejlesztése; kinesztetikus, egyensúly és mozgásérzékelés fejlesztése;  finommotoros manipulációs készség életkor-specifikus fejlesztése; kognitív terület fejlesztése; az optimális tápláláshoz/táplálkozáshoz szükséges készségek fejlesztése; kommunikáció fejlesztése; szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek fejlesztése; életkornak megfelelő adekvát játéktevékenység fejlesztése; metakommunikáció értése és használata; preverbális készségek ( közös tárgyra, személyre irányított figyelem); bazális stimuláció

A korai fejlesztésen a csecsemők és kisbabák fejlesztését értjük. Nagyon gyakori az a probléma, hogy a kisbabák egy picit a fejüket féloldalasan tartják, nem szeretnek hason lenni, „lusták”, nem túl mozgékonyak. Ezek az első intő jelei annak, hogy az idegrendszerük fejlődése nem tökéletesen indult meg. A korai fejlesztés jelentősége éppen abban rejlik, hogy még a valódi problémák kialakulása előtt avatkozik be, és alakít ki egy megfelelő, egészséges fejlődésmenetet. Sokan vitatkoznak azon, hogy vajon fontos-e, hogy meglegyen minden mozgásminta kisbabakorban. Tapasztalatok azt mutatják, hogy ha kimarad a gurulás, a kúszás vagy a mászás, vagy esetleg a sorrendek felcserélődnek, akkor annak a későbbiekben – óvodás illetve iskolás, korban – lesznek káros következményei. Ezek közé tartozik a magatartás és tanulási probléma, megkésett beszédfejlődés, logopédiai problémák, diszlexia, diszgráfia, figyelemzavar, hiperaktivitás.
Mik azok a tünetek, amik feltűnhetnek számunkra a kisbabánkkal kapcsolatban?
A fent említett mozgásfejlődési állomások elemeinek kihagyása, felcserélése. Ha már 7 hónaposan feláll a kisgyerek, az szintén egy idegrendszeri éretlenséget jelent.
Ha a következő tünetek közül több is fennáll:

·         alvás probléma,

·         étkezési problémák,

·         fogzással kapcsolatos rendellenességek

·         veszélyérzet hiánya,

·         zajoktól, idegenektől való félelem,

·         visszahúzódás,

·         gyakori megbetegedések,

·         nyálzás

Természetesen eldönteni, hogy a kisbabánk idegrendszere megfelelően fejlődik-e, nem olyan egyszerű. Szükséges az izomtónusának és ízületeinek a megvizsgálása is.

Ha már felismertük a megkésett mozgásfejlődést, akkor nagyon hatékonyan tudunk segíteni mozgásterápiával, amiket a szülők eltudnak sajátítani és otthonukban gyakorolni.


Akiket várunk:

·         megkésett mozgásfejlődésű gyermekeket

·         koraszülött gyermeket nevelő családokat

·         ortopédiai problémával, tartási rendellenességgel (ferdenyak, dongaláb, aszimmetria, csípő probléma…) született csecsemőket

·         veszélyeztetett gyermekeket

·         oxigénhiánnyal, agyvérzéssel született gyermekeket

·         sérült gyermeket nevelő családokat

·         minden kedves szülőt, akinek a gyermeke fejlődésével/fejlesztésével kapcsolatban kérdése merül fel

 

Jelenleg az ellátásban tagintézményünkben egy gyógypedagógus és egy gyógytornász dolgozik. Gyógytorna a Városi Bölcsödében található, a gyógypedagógiai fejlesztés pedig a központban, Batthyány u. 29 alatt.

 

Készítette: Biró Barbara, Vadasi Veronika